a vizsgálódás fontosságáról

purāṇam ity eva na sādhu sarvaṁ
na cāpi kāvyaṁ navam ity avadyam |
santaḥ parīkṣyānyatarad bhajante
mūḍhaḥ para-pratyayaneya buddhiḥ ||

Nem jó minden, csupán mert ősi,
ahogy e költemény sem vetendő el, mondván: új.
A bölcsek alapos vizsgálódás után választják az egyiket,
míg az ostoba más véleménye után ítél.

(Kālidāsa: Mālavikāgnimitra – Málaviká és Agnimitra – című drámájának bevezetőjéből)

tényközlés

lubdham-artha-pradānena
ślāghyam añjali-karmaṇā |
mūrkhaṁ chandānuvṛttyā ca
yāthātathyena paṇḍitam ||

A kapzsit pénz-adománnyal,
a büszkét összetett kézzel tisztelve,
a bolondot szeszélyébe való beleegyezéssel,
a tudós bölcset pedig tényközléssel (tegyük elégedetté).

(Garuda-purána 1.109.10.)

Megjegyzések:
büszke: a ślāghya jelenthet magasztalandót (azaz dicséretre méltót), de büszkét is, aki elvárja az ünneplést. A felsorolásba a kapzsi és a bolond mellé a büszke illik.
tényközlés: a szanszkrt szövegben yāthātathyena – ahogyvanúggyal. A tudós bölcs (pandit) a tényeket tiszteli, őt a valóság szabatos közlése teszi elégedetté.

az alkalmasság a tudásból fakad

dānena pāṇir na tu kaṁkaṇena |
snānena śuddhir na tu candanena |
mānena tṛptir na tu bhojanena |
jñānena yuktir na tu maṇḍanena ||

A kezet az adományozás (ékesíti), nem a karkötő,
(miként) a tisztaságot is a fürdés teszi, nem a szantálpép.
Az elégedettség a megbecsülésből fakad, nem a jóllakottságból,
(ahogy) az alkalmasság is a tudásból, nem a cicomából.