dharma

āhāra-nidrā-bhaya-maithunaṁ ca
sāmānyam etad paṣubhir narāṇām |
dharmo hi teśām adhiko viṣeśo
dharmeṇa hīnāḥ paṣubhiḥ samānāḥ ||

Az ember evése, alvása, félelme és párzása akár az állaté.
Csakis a dharma különböztet meg, dharma nélkül az ember olyan, mint az állat.

A dharma szót nehéz egy szóval kifejezni magyarul: jelent vallást, erényt, kötelességet, törvényt, jogot, jámborságot... s ezt mind együtt. Talán közelebb jutunk a fogalomhoz, ha megvizsgáljuk a szó eredetét: a dhr ige jelentése "fenntart", a dharma így az az elv, ami fenntartja a mindenséget. Ebben mindenkinek megvan a maga hivatása, ez az ő saját (szva) dharmája. Tulajdonképpen nem is egyféle saját dharmánk van: férfi vagyok vagy nő, felnőtt vagy gyermek - e változó helyzetekből megannyi eltérő kötelesség, megannyi dharma fakad. S mindezen változó körülmény mögött ott az állandó, örök dharma: Isten szeretetének viszonzó részesévé válni - ez a lélek örök dharmája.

Megeshet, hogy a szubhásita Csánakja egy slókájának átirata. A Níti-darpana 17.17. verse így szól:

āhāra-nidrā-bhaya-maithunāni
samāni caitāni nṛṇāṁ paśūnām |
jñānaṁ narāṇām adhiko viśeṣo
jñānena hīnāḥ paśubhiḥ samānāḥ ||

Az ember evése, alvása, félelme és párzása akár az állaté.
Csakis a tudás különböztet meg, tudás nélkül az ember olyan, mint az állat.

árulkodó jelek

ācāraḥ kulam ākhyāti
deśam ākhyāti bhāṣanam |
sambhramaḥ sneham ākhyāti
vapur ākhyāti bhojanam ||

Szokásaid a családodról árulkodnak,
beszéded a vidékről (ahol felnőttél),
buzgalmad a szeretetedről beszél,
míg a tested az étrendedről.

(Csánakja: Níti-darpana)

A sambrahma szó gyöke a bhram – barangol, forog ige. A sam-bhrama körforgást, buzgólkodást jelent – ami körül a figyelmünk állandóan forog – s ha ezt önkéntes elhatározásból tesszük, valóban megmutatja, mit szeretünk igazán. A sambrahma átvitt értelemben tiszteletet is jelent.

barátság

āture vyasane prāpte
durbhikṣe śatru-saṅkaṭe |
rāja-dvāre śmaśāne ca
yas tiṣṭhati sa bāndhavaḥ ||

Betegségben, amikor elér a baj,
éhínségben, ellenségek közt,
a királyi udvarban és a sír szélén
aki (melletted) áll, az a barátod.

(Csánakja: Artha-sásztra)

Barátod az, aki – jöhet bármilyen nehézség – melletted áll. A bāndhava jelent rokont és barátot is – akihez szoros kötelék (a szó a bandh – köt gyökből származik) fűz.

śatru-saṅkaṭe – a śatru jelentése ellenség, míg a saṅkata: melléknévként: keskeny, áthatolhatatlan, valamivel teli, főnévként: szűk átjáró, veszély.
rāja-dvāra – királyi udvar. Aki a hatalommal szemben is melletted áll, arra bízvást számíthatsz minden helyzetben.
śmaśāna – a szó temetőt jelent. Gondolhatunk arra is, hogy az oldalunkon áll, mikor mi temetjük hozzátartozóinkat, és azt is, amikor bennünket temetnek.

Ráadás kérdés:
Honnan való az idézet? (plusz pont, ha keresőprogram használata nélkül van meg):
„Ha három évig feléje se nézel,
a rokonsággal akkor ugyan végzel.”

a négy eszköz

upāya-catuṣṭaya

tuṣṭān artha-mānābhyāṃ pūjayet || 24 ||
atuṣṭān sāma-dāna-bheda-daṇḍaiḥ sādhayet || 25 ||

Az elégedetteket jutalommal és elismeréssel becsülje meg,
az elégedetleneken megegyezéssel, lekenyerezéssel, megosztással vagy erővel legyen úrra.

Az Arthasásztra 1.13. fejezetében Kautilja azt fejtegeti, hogy az uralkodónak pontosan tisztában kell lennie alattvalói hangulatával. Fürkéssze a közhangulatot, az országot járó figyelők akár provokálják is az embereket, hogy megismerjék véleményüket.

A sāman (gyöke a sām ’megnyugtat’, ’lecsöndesít’ ige) megnyugtatás, enyhítést jelent, a fenti kontextusban tárgyalásos megegyezést. A dānam (gyöke a dā ’ad’) jelentése adás, ajándékozás, az elégedetlenek megbékítéseként gondolhatunk akár megvesztegetésre, sérelemdíjra, kompenzációra is. A bhedaḥ (gyöke a bhid ’oszt’, ’vág’ ige) jelentése osztás, tagolás, itt értelemszerűen az elégedetlen tömeg megosztásáról van szó, viszály szításáról az elégedetlenek különféle csoportjai közt. A daṇḍaḥ jelentése bot, büntetés, illetve a királyi jogar, mint a hatalom és az erő szimbóluma – a katonai erő alkalmazása.

A szöveg a királyról beszél, ám az alapelv bármely embercsoport vezetőjeként fontos: a vezető legyen tisztában a csoport együttműködési hajlandóságával, erejével, tartalékaival… egyszóval állapotával. Ha nem is a vélemények kiprovokálása a megismerés kívánatos útja, mint azt Kautilja javasolja, de a visszajelzésekre való odafigyelés a jó vezető fontos ismérve.

S miként gyakorolja a megegyezést? Erről szól ez a poszt.