a boldogság kulcsa

lobha-mūlāni pāpāni
rasa-mūlāni vyādhayaḥ |
iṣṭa-mūlāni śokāni
trīṇi tyaktvā sukhī bhava ||

A bűnök a kapzsiságban gyökereznek,
a betegségek az ízek (tobzódásában),
a bánat gyökere a vágy,
e hármat elhagyva boldog leszel!

barátság

āture vyasane prāpte
durbhikṣe śatru-saṅkaṭe |
rāja-dvāre śmaśāne ca
yas tiṣṭhati sa bāndhavaḥ ||

Betegségben, amikor elér a baj,
éhínségben, ellenségek közt,
a királyi udvarban és a sír szélén
aki (melletted) áll, az a barátod.

(Csánakja: Artha-sásztra)

Barátod az, aki – jöhet bármilyen nehézség – melletted áll. A bāndhava jelent rokont és barátot is – akihez szoros kötelék (a szó a bandh – köt gyökből származik) fűz.

śatru-saṅkaṭe – a śatru jelentése ellenség, míg a saṅkata: melléknévként: keskeny, áthatolhatatlan, valamivel teli, főnévként: szűk átjáró, veszély.
rāja-dvāra – királyi udvar. Aki a hatalommal szemben is melletted áll, arra bízvást számíthatsz minden helyzetben.
śmaśāna – a szó temetőt jelent. Gondolhatunk arra is, hogy az oldalunkon áll, mikor mi temetjük hozzátartozóinkat, és azt is, amikor bennünket temetnek.

Ráadás kérdés:
Honnan való az idézet? (plusz pont, ha keresőprogram használata nélkül van meg):
„Ha három évig feléje se nézel,
a rokonsággal akkor ugyan végzel.”

tessék választani!

nāsti lobha-samo vyādhi
nāsti krodhasamo ripu |
nāsti dāridrayavad dukhaṁ
nāsti jñānātparaṁ sukham ||

Nincs a mohósághoz fogható betegség,
nincs a haraghoz fogható ellenség,
nincs a szegénységhez mérhető szenvedés,
és nincs a tudásnál nagyobb öröm.