Lókanáth – a világ ura

ahaṁ ca tvaṁ ca rājendra lokanāthāvubhāvapi |
bahuvrīhir ahaṁ rājan ṣaṣṭhi-tatpuruṣo bhavān ||

Ó, király, a te neved, s az én nevem is Lókanáth (Világ-ura) –
míg te a világ ura vagy, felettem a világ uralkodik.

A fordítás szó szerint így hangzik: „én is, te is lókanáthok vagyunk, óh, király, / én bahuvríhi, te pedig hatodik tatpurusa”. A szanszkrt nyelvben a szóösszetételek nem annyira kötöttek, mint a magyarban, sok esetben a szövegösszefüggés mutatja meg, mit is jelentenek pontosan. A lokanātha összetett szó, a loka jelentése világ, emberiség, régió, a nātha pedig urat jelent. Kézenfekvő és szokásos értelmezésben: a világ ura, ami birtokos esetet jelentő (ez a hatodik eset a szanszkrt főnévragozásban) tatpurusa szóösszetétel. Ám – szól a költő – esetemen ez a szóösszetétel bahuvríhi szóösszetételként értelmezendő, így a szóösszetétel jelentése világ-uras, akinek egy egész világ az ura.

a megfelelő vőlegény

kanyā varayate rūpaṁ mātā vittaṁ pitā śrutam |
bāndhavāḥ kulam icchanti miṣṭānnam itare janāḥ ||

A leány a jóképű vőlegényt keresi, az anya a gazdagot, az apa a hírnevest,
a rokonok a jó családból származót, míg a többiek csak az esküvői lakomára várnak.