mikor ellensége a szülő gyermekének?

mātā śatruḥ pitā vairī
yena bālo na pāṭhita |
na śobhate sabhā-madhye
haṁsa-madhye bako yathā ||

Az anya ellenség, és az apa is ellenség,
ha nem tanítja gyermekét,
mert nem tündököl majd a gyülekezetben,
ahogy a hattyúk közt sem tündököl a gém.

A gém az álszentség, míg a hattyú a makulátlan tisztaság, és a kristálytiszta ítélőképesség megtestesítője. A gém úgy áll a vízben, mint egy vezeklő szent, ám csak azt lesi, hogy mikor úszik arra egy termetesebb hal, akire lecsaphat. A hattyú pedig – a költők szerint – a vízzel kevert tejből is képes kiszűrni a tejet.

oltalmaz, mint egy anya... a tudás

māteva rakśati piteva hitaṁ niyuṅkte
kānteva cāpi ramayatyapanīya khedaṁ |
lakśmīṁ tanoti vitanoti ca dikśu kīrtiṁ
kiṁ kiṁ na sādhayati kalpalateva vidyā ||

Oltalmaz, mint egy anya, jóra ösztönöz, mint egy apa,
megörvendeztet, és elűzi a gyötrelmet, mint kedves feleség,
gazdaggá tesz, hírneved minden irányban elterjeszti,
vajon mit nem visz tökélyre – akár egy kívánságteljesítő lián – a tudás?

az imádandó anya és apa

sarva-tīrtha-mayī mātā
sarva-deva-maya pitā |
mātaraṁ pitaraṁ tasmāt
sarva-yatnena pūjayet ||

Az anya minden zarándokhely megtestesítője,
az apa pedig az összes isten megtestesülése.
Ezért anyját és apját
imádja az ember teljes állhatatossággal.

az öt legdrágább kincs

jananī janma-bhūmiś ca
jāhnavī ca janārdanaḥ |
janakaḥ pañcamaś-caiva
jakārāḥ pañca-durlabhāḥ ||

Az anya, a szülőföld,
a Gangesz, Isten (Dzsanárdana),
s ötödikként a nemzőatya –
az öt legdrágább kincs (neve dzsa betűvel kezdődik).

Legdrágább kincs: szó szerint dur-labham azaz nehezen elérhető. A fogalmat akkor is használják, amikor valami elérhetetlen, nagyon ritka, a kategóriájában kimagasló, vagy nagyon kedvelt. Ami könnyen elérhető, mindennapi dolog, annak fontosságáról nem is tudatosulunk, csak ha már elérhetetlenné távolodott. (lásd a mesét, amiben a leány úgy szereti az apját, mint az emberek a sót).

Nepál címerének felirata: jananī janmabhūmiś ca svargād api garīyasī – az anya és a szülőföld a mennyországnál is fontosabb.

Dzsáhnaví: a Gangesz e nevének jelentése: Dzsahnu leánya. Dzsahnu egy ősi király, kinek az mennyekből a földre alázúduló Gangesz elmosta az áldozati terét. A nagyhatalmú király haragjában mind kiitta a Gangesz vizét. Később, haragja csillapult, s a vizet fülén át engedte ki – így lett a Gangesz Dzsahnu leánya.

Dzsanárdana: Isten neve, az újjászületések elpusztítója. (lásd: https://slokamala.blogspot.com/2009/12/janardana-nev-szoosszetetel-jana-ardana.html)