csak istenszeretet legyen!

anucitam ucitaṁ vā karma ko ’yaṁ vibhāgo
bhagavati param āstāṁ bhakti-yogo draḍhīyān |
kirati viṣamahīndraḥ sāndra-pīyūṣam indur
dvayam api sa maheśo nirviśeṣaṁ bibharti ||

Jó vagy rossz tettek – mi a különbség?
Csak a magasztos úr iránti szerető odaadás legyen bizonyosság!
A kígyókirály mérgét szórja szét, a Hold nektárt áraszt,
ám Siva különbséget nem téve viseli mindkettejüket.


Megjegyzés: Siva fejéke a nektárt záporozó félhold, nyakán pedig Vászuki, a kígyókirály tekergőzik.

a négy eszköz

upāya-catuṣṭaya

tuṣṭān artha-mānābhyāṃ pūjayet || 24 ||
atuṣṭān sāma-dāna-bheda-daṇḍaiḥ sādhayet || 25 ||

Az elégedetteket jutalommal és elismeréssel becsülje meg,
az elégedetleneken megegyezéssel, lekenyerezéssel, megosztással vagy erővel legyen úrra.

Az Arthasásztra 1.13. fejezetében Kautilja azt fejtegeti, hogy az uralkodónak pontosan tisztában kell lennie alattvalói hangulatával. Fürkéssze a közhangulatot, az országot járó figyelők akár provokálják is az embereket, hogy megismerjék véleményüket.

A sāman (gyöke a sām ’megnyugtat’, ’lecsöndesít’ ige) megnyugtatás, enyhítést jelent, a fenti kontextusban tárgyalásos megegyezést. A dānam (gyöke a dā ’ad’) jelentése adás, ajándékozás, az elégedetlenek megbékítéseként gondolhatunk akár megvesztegetésre, sérelemdíjra, kompenzációra is. A bhedaḥ (gyöke a bhid ’oszt’, ’vág’ ige) jelentése osztás, tagolás, itt értelemszerűen az elégedetlen tömeg megosztásáról van szó, viszály szításáról az elégedetlenek különféle csoportjai közt. A daṇḍaḥ jelentése bot, büntetés, illetve a királyi jogar, mint a hatalom és az erő szimbóluma – a katonai erő alkalmazása.

A szöveg a királyról beszél, ám az alapelv bármely embercsoport vezetőjeként fontos: a vezető legyen tisztában a csoport együttműködési hajlandóságával, erejével, tartalékaival… egyszóval állapotával. Ha nem is a vélemények kiprovokálása a megismerés kívánatos útja, mint azt Kautilja javasolja, de a visszajelzésekre való odafigyelés a jó vezető fontos ismérve.

S miként gyakorolja a megegyezést? Erről szól ez a poszt.

fohász a bhaktiért

tṛṣṇā-toye madana-pavanoddhūta-mohormi-māle
dārāvarte tanaya-sahaja-grāha-saṅghākule ca |
saṁsārākhye mahati jaladhau majjatāṁ nas tri-dhāman
pādāmbhoje vara-da bhavato bhakti-nāvaṁ prayaccha ||

A vágy vizén, hol a kéj-mámor a szél, az illúzió a magasra felcsapó hullám,
a feleség az örvény, a fiak, s testvérek a mélyben hemzsegő cápák –
e szamszárának nevezett hatalmas óceánban elmerülteknek, ó Uram,
minden áldás forrása, küldd el kérlek a lótuszlábad iránti szeretet hajóját!

(Kulasékhar: Mukunda-málá sztótram 14.)

Gítá-dzsajantí

bhāratāmṛta-sarvasvaṁ viṣṇor vaktrād viniḥsṛtam |
gītā-gaṅgodakaṁ pītvā punar-janma na vidyate ||5||

A Mahábhárata nektárjának leglényege Visnu ajkairól fakadt –
ki a Gítá e Gangeszvizét kortyolja, nem születik újra (e világban).

(Gítá-máhátmjam – a Bhagavad-gítá dicsérete)

a házas életmód dicsérete

Szerzetes barátaitoknak véletlenül se mutassátok meg a Padma-purána alábbi versét :)

na bhāryayā samaṁ mitraṁ
na ca dharmo dayā-samaḥ |
na svātaṁtrya-samaṁ saukhyaṁ
gārhasthyān nāśramo varaḥ ||

Nincs olyan jó barát, mint a feleség,
nincs az együttérzéshez fogható dharma,
nincs az önállósághoz mérhető öröm,
és nincs jobb ásram a családosnál.

A svātantrya (a sva-tantra önmagától függő) önállót, függetlent, ebben az értelemben szabad akaratút jelent. A szeretet ugyanakkor az, hogy az ember bár minden tekintetben megáll a saját lábán, mégis máshoz „köti” magát.