a bölcsek megbecsülése

śāstropaskṛta-śabda-sundara-giraḥ śiṣya-pradeyāgamā
vikhyātāḥ kavayo vasanti viṣaye yasya prabhor nirdhanāḥ |
taj-jāḍyaṁ vasudhādipasya kavayas tv arthaṁ vināpīśvarāḥ
kutsyāḥ syuḥ kuparīkṣakā hi maṇayo yair arghataḥ pātitāḥ ||15||

Amikor a tudással megformált szavakkal ékesen szóló, tanítványaikat tudománnyal felvértező,
neves bölcsek szegénysorban élnek, az annak a jele, hogy az ország ura
csupán ostobaságának királya. A bölcsek vagyon nélkül is tehetősek.
Ha a drágakövet leértékelik, az csak a hitvány becsüs szégyene.

A vers harmadik pádájában a királyt a föld ura (vasudhā-ādipa) kifejezés írja körül, az összetételben a földet a méhében kincseket rejtő (vasu-dhā) szó jelenti. Bár a kincsek – a bölcsek – körülötte élnek, ám nem becsüli őket kellőképp.

(Bhartrhari: Níti-satakam)

és téged hol becsülnek?

svagṛhe pūjyate mūrkhaḥ svagrāme pūjyate prabhuḥ |
svadeśe pūjyate rājā vidvān sarvatra pūjyate ||

Az ostobát csupán saját otthonában, a földbirtokost saját falujában,
a királyt saját országában becsülik, míg a tudóst mindenhol tisztelik.

tartalmas szavak

bālādapi gṛhītavyam yuktamuktam manīṣibiḥ |
raveraviṣaye kim na pradīpasya prakāśaṇam ||

A bölcsek még egy gyermek helyes szavait is megfogadják.
Ha nem süt a Nap, vajon nem lámpással világítunk?

adományozás

mūrkho na hi dadāti artha
naro daridraya-śaṅkayā |
prājñaḥ tu vitarati artha
naro daridraya-śaṅkayā ||

Az ostoba nem adományoz –
attól tart, hogy elszegényedik.
A bölcs viszont adományoz–
attól tart, hogy elszegényedik.

a vizsgálódás fontosságáról

purāṇam ity eva na sādhu sarvaṁ
na cāpi kāvyaṁ navam ity avadyam |
santaḥ parīkṣyānyatarad bhajante
mūḍhaḥ para-pratyayaneya buddhiḥ ||

Nem jó minden, csupán mert ősi,
ahogy e költemény sem vetendő el, mondván: új.
A bölcsek alapos vizsgálódás után választják az egyiket,
míg az ostoba más véleménye után ítél.

(Kālidāsa: Mālavikāgnimitra – Málaviká és Agnimitra – című drámájának bevezetőjéből)

tényközlés

lubdham-artha-pradānena
ślāghyam añjali-karmaṇā |
mūrkhaṁ chandānuvṛttyā ca
yāthātathyena paṇḍitam ||

A kapzsit pénz-adománnyal,
a büszkét összetett kézzel tisztelve,
a bolondot szeszélyébe való beleegyezéssel,
a tudós bölcset pedig tényközléssel (tegyük elégedetté).

(Garuda-purána 1.109.10.)

Megjegyzések:
büszke: a ślāghya jelenthet magasztalandót (azaz dicséretre méltót), de büszkét is, aki elvárja az ünneplést. A felsorolásba a kapzsi és a bolond mellé a büszke illik.
tényközlés: a szanszkrt szövegben yāthātathyena – ahogyvanúggyal. A tudós bölcs (pandit) a tényeket tiszteli, őt a valóság szabatos közlése teszi elégedetté.