a siker receptje 2. – mit tanuljunk el a gémtől, a kakastól és a varjútól

indriyāṇi ca saṁyamya bakavat paṇḍito naraḥ |
deśa-kāla-balaṁ jñātvā sarva-kāryāṇi sādhayet ||

A bölcs ember, a gémhez hasonlóan uralja érzékeit,
a helyet, az időt, s erejét felmérve teljesíti be minden feladatát.

A gém nyugodt mozdulatlansággal várakozik a vízben állva, míg a hal közelebb nem úszik, s akkor villámgyors mozdulattal határozottan lecsap. Uralja, s használja az ember az érzékeit ilyen céltudatosan.

pratyutthānaṁ ca yuddhaṁ ca saṁvibhāgaṁ ca bandhuṣu |
svayam ākramya bhuktaṁ ca śikṣec catvāri kukkuṭāt ||

(Korán) kel, harcos, (mindenét) megosztja a társaival,
maga szerzi az ételét – e négyet tanulja a kakastól.

A kakas harcos, azaz kiáll az igazáért, szövetségeseivel pedig megoszt mindent. Az ākram gyök jelentései: odamegy, megszerez, legyőz, a bhukta pedig evést, ételt, de élvezetet is jelent így a svayam ākramya bhuktam értelmezhető így is: „önmagát legyőzve élvezett”, azaz boldogságát abból meríti, hogy úrrá lesz önmagán.

gūḍha-maithuna-dhīratvaṁ kāle kāle ca saṁgraham |
apramattam aviśvāsaṁ pañca śikṣec ca vāyasāt ||

Titokban párosodik, állhatatos, minden időben gyűjtöget,
figyelmes és gyanakvó – ezt az ötöt tanulja a varjútól.

mikor ellensége a szülő gyermekének?

mātā śatruḥ pitā vairī
yena bālo na pāṭhita |
na śobhate sabhā-madhye
haṁsa-madhye bako yathā ||

Az anya ellenség, és az apa is ellenség,
ha nem tanítja gyermekét,
mert nem tündököl majd a gyülekezetben,
ahogy a hattyúk közt sem tündököl a gém.

A gém az álszentség, míg a hattyú a makulátlan tisztaság, és a kristálytiszta ítélőképesség megtestesítője. A gém úgy áll a vízben, mint egy vezeklő szent, ám csak azt lesi, hogy mikor úszik arra egy termetesebb hal, akire lecsaphat. A hattyú pedig – a költők szerint – a vízzel kevert tejből is képes kiszűrni a tejet.