az adott szó

sadbhiḥ tu līlayā proktaṁ
śilā-likhitam akṣaram |
asadbhiḥ śapathenāpi uktam
jale likhitam akṣaram ||

Ha játékból mondja is, az igaz ember
szavait akár ha kőbe vésték volna,
míg az álnoknak még az átka is
csupán írás a vízen.

az igaz barát

pāpān nivārayati yojayate hitāya
guhyaṁ nigūhati guṇān prakaṭīkaroti |
āpad-gataṁ ca na jahāti dadāti kāle
san-mitra-lakṣaṇam idaṁ pravadanti santaḥ ||73||

Távol tart a bűntől és az üdvösre ösztönöz,
megőrzi a titkod ám erényeid fennen hirdeti,
nem hagy el a bajban, s ad, ha kell,
Ezek mutatják az igaz barátot – így tartják a bölcsek.

(Bhartrhari: Níti-satakam)

a pandit tulajdonságai

ātma-jñānam samārambhas
titikṣā dharma-nityatā |
yam arthān nāpakarṣanti
sa vai paṇḍita ucyate ||

Önismeret (és a lelki tudás), kezdeményezőkészség,
türelem, állhatatosság a dharma (követésében),
(és) akit céljától sohasem tántorítanak el,
azt az (embert) tartják tudós bölcsnek.

(Mbh. 5.33.16., Vidura-níti)

A paṇḍ gyök jelentése gyűjt, felhalmoz – a paṇḍita az, aki összegyűjtötte tudását. Mik jellemzik az ilyen embert?
Vidura szerint az ilyen tudós bölcs első tulajdonsága az ātma-jñāna. Az ātman szó jelentheti a lelket (egyéni lélek és Legfőbb lélek értelemben is), de visszaható névmásként is használják, így az ātma-jñāna egyszerre jelenthet önismeretet, hogy a körülöttünk lévő létezőket nem csupán anyagi formájuk, hanem lelki identitásuk szerint szemléljük, illetve jelenti a Legfelsőbbről szóló tudást is.