Kaptam egy kérdést: hallottam, hogy a bhakti szó gyöke a bhaj – imád, oszt jelentésű – igei gyök. Miként lesz belőle bhakti?
A válasz előtt egy nyelvi jelenségről kell szót ejtsünk, a szanszkrtban a neve szandhi (sam-dhi – összeillesztés). Ne gondoljunk valami különleges szanszkrt rejtélyre, a jelenség ismerős más nyelvekben is: a szövegben egymás mellé kerülő szavak, szóelemek találkozásakor a találkozó hangzók megváltoznak. Például a 'barát' szó után illesztjük az elvont főnevet képző -ség képzőt, lesz belőle 'barátság', ám ha kimondjuk, a t és s hangok dupla cs-vé simulnak össze a kiejtésben, s a szó így hangzik: baráccság. A magyar nyelvben a szavak leírásakor arra emlékeztetünk, miként képződtek, ám a szanszkrtban az írás célja az elhangzottak minél pontosabb rögzítése, ezért ott úgy írjuk le, ahogy hallottuk is: példa egy hasonló hangzóváltozásra: a te (tvad) erőd (śakti) = tvacchakti.
Ez történik a bhakti szó esetében is. A -ti képző a cselekvés megnevezését képzi az igéből, például dṛṣ – néz, lát, => dṛṣṭi – nézés, látás, śru – hall => śruti – hallás, smṛ – emlékezik => smṛti – emlékezés. Természetesen a szavaknak lehetnek további jelentései is, a dṛṣṭi (látás) jelent továbbá szemet, tekintetet, de ismeretet, bölcsességet is, a śruti (hallás) jelent fület, hangot, védai kinyilatkoztatást, a smṛti pedig hagyományt. A bhakti esetében a bhaj + ti szóelemek egymás mellé kerülésekor a j és a t nehezen volna egymás mellett kiejthető, összesimul a két hang, az imént szandhival leírt jelenség következik be. A j hang zöngés, a t zöngétlen... a két hang találkozásakor a j zöngétlenné válik. Hasonló zöngétlenedés következik be, ha azt mondjuk: fogkő, vagy lúdtalp (bocsánat a profán példákért). Nem bicsaklik meg a nyelvünk, hanem a g vagy a d hangot zöngétlenül ejtjük... és k lesz belőle, azt halljuk: fokkő, lúttalp.
Mellékelek egy táblázatot a szanszkrt nyelv mássalhangzóiról... az elrendezés Páninitől való. A táblázat sorai a hang képzésének helyét mutatják sorban, toroktól az ajkakig. Apró különlegesség, hogy a második sor, a szájüreg hátsó részén képzett hangok zöngétlenedéskor nem c, hanem k hanggá válnak.
Így lesz a bhaj – oszt, osztoz, imád, kegyel, szeret (és még sok más) igéből => bhakti – osztás, osztozás, imádás, kegyelés, szeretés. Néhány további példa: bhid – tör => bhitti – törés, muc – megszabadul => mukti – megszabadulás, yuj – egyesít, csatol => yukti – egyesülés (kombináció).