ha nem is kérdik…

śubhaṁ vā yadi vā pāpaṁ
dveṣyaṁ vā yadi vā priyam
apṛṣṭas tasya tad brūyād
yasya necchet parābhavam ||

Ha erényes vagy bűnös,
ha utálatos vagy ha kedves,
ha nem is kérdik, mondja annak,
akinek nem kívánja romlását.

(Mahābhārata 5.34.4., Vidura-níti, Vidura tanítja Dhṛtarāṣṭra királyt)

az élet prioritásai

śataṁ vihāya bhoktavyaṁ
sahasraṁ snānam ācaret |
lakṣaṁ vihāya dātavyaṁ
koṭiṁ tyaktvā hariṁ bhajet ||

Száz (más teendőt) adjon fel az étkezésért,
ezret a fürdés kedvéért,
százezret adjon fel az adományozásért,
tízmilliót elhagyva imádja Harit!

körberajonganak? jusson eszedbe…

kāryārthī bhajate lokaḥ
yāvat kāryaṁ na sidhyati |
uttīrṇe ca pare pāre
naukāyāḥ kiṁ prayojanam ||

A dolgos embert rajongja a világ,
míg a munka el nem végeztetik.
Miután átért a túlpartra,
ugyan mi haszna a csónaknak?

a haszontalan ember

amantram akśaraṁ nāsti
nāsti mūlam anauśadham |
ayogya puruśaḥ nāsti
yojakas tatra durlabhaḥ ||

Nincs betű, mely ne volna mantrába foglalható,
nincs gyökér, mely ne volna gyógyszer,
hasonlóképpen nincs haszontalan ember,
legfeljebb a jó szervező található meg nehezen.

A jó szervező az, aki a mások szerint haszontalannak tűnő ember számára is megtalálja a hozzáillő, s a tulajdonságait leginkább kibontakoztató feladatot – mindenkinek megvan a maga feladata a világ jobbításában. A vers hasonlata a gyógyítás klasszikus eszköztárát sorolja: a gyógyfű, a mantra (és harmadikként a drágakő) az óind orvoslásban használatos eszközök. A szervező szó (a szanszkrtban: jódzsaka) töve ismerős lehet a jógázóknak is: a jóga jelentése összekapcsolás, a jódzsaka, a szervező a feladathoz kapcsolja azok beteljesítőit.

Isten nevének zengése

viceyāni vicāryāṇi
vicintyāni punaḥ punaḥ |
kṛpaṇasya dhanānīva
tvan-nāmāni bhavantu naḥ ||30||

Gyűjtsük és számláljuk,
gondoljunk rá újra meg újra –
mint fösvénynek a vagyon,
hadd legyenek olyanok nékünk a neveid!

(Bhavánanda költeménye, forrás: Rúpa gószvámí: Padjávalí)

a szerető odaadás dicsérete

anucitam ucitaṁ vā karma ko ’yaṁ vibhāgo
bhagavati param āstāṁ bhakti-yogo draḍhīyān |
kirati viṣamahīndraḥ sāndra-pīyūṣam indur
dvayam api sa maheśo nirviśeṣaṁ bibharti ||9||

Jó vagy rossz tettek – mi a különbség?
Csak a magasztos úr iránti szerető odaadás legyen bizonyosság!
A kígyókirály mérgét szórja szét, a Hold nektárt áraszt,
ám Siva különbséget nem téve viseli mindkettejüket.

Siva fejéke a nektárt záporozó félhold, nyakán pedig Vászuki, a kígyókirály tekergőzik.

(Visnupurí költeménye, forrás: Rúpa gószvámí: Padjávalí)

felfokozott várakozás

puraḥ-phalāyām āśāyāṁ
janaḥ kāmaṁ viḍambyate |
āsanne hi ghanārambhe
dvi-guṇaṁ rauti cātakaḥ ||

Az azonnali gyümölcs reménye utáni vágyakozás rászedi az embert,
(miként) a közeledő felhők érkezésekor is kétszerte hangosabban kiált a csátaka.

(Rúpa gószvámí: Vidagdha Mádhava 4.18.)

ostobát tanítani

payaḥ-pānaṁ bhujaṅgānāṁ
kevalaṁ viṣa-vardhanam |
upadeśo hi mūrkhāṇāṁ
prakopāya na śāntaye ||

Tejjel itatni a kígyót
pusztán a mérgének növelésére jó.
Az ostobát a jótanács
nem megbékíti, hanem feldühíti.

(Hitópadés 3.4.)

a siker receptje 3. – mit tanuljunk el a kutyától és a szamártól

bahvāśī svalpa-santuṣṭaḥ sunidro laghu-cetanaḥ |
svāmi-bhaktaś ca śūraś ca ṣaḍ ete śvānato guṇāḥ ||

Sokra vágyik, de nagyon kevéssel is beéri, mélyen alszik, ám könnyen feleszmél,
hűséges a gazdájához és bátor – e hat a kutya jó tulajdonsága.

suśrānto’pi vahed bhāraṁ śītoṣṇau na ca paśyati |
santuṣṭaś carate nityaṁ trīṇi śikṣec ca gardabhāt ||

Viszi a terhét, még ha nagyon kimerült is, tekintet nélkül hidegre-melegre,
s mindig elégedett – e hármat tanulja meg a szamártól.

ya etān viṁśati-guṇān ācariṣyati mānavaḥ |
kāryāvasthāsu sarvāsu ajeyaḥ sa bhaviṣyati ||

Az az ember, aki e húsz tulajdonság szerint cselekszik,
minden helyzetben győzedelmeskedik.

a siker receptje 2. – mit tanuljunk el a gémtől, a kakastól és a varjútól

indriyāṇi ca saṁyamya bakavat paṇḍito naraḥ |
deśa-kāla-balaṁ jñātvā sarva-kāryāṇi sādhayet ||

A bölcs ember, a gémhez hasonlóan uralja érzékeit,
a helyet, az időt, s erejét felmérve teljesíti be minden feladatát.

A gém nyugodt mozdulatlansággal várakozik a vízben állva, míg a hal közelebb nem úszik, s akkor villámgyors mozdulattal határozottan lecsap. Uralja, s használja az ember az érzékeit ilyen céltudatosan.

pratyutthānaṁ ca yuddhaṁ ca saṁvibhāgaṁ ca bandhuṣu |
svayam ākramya bhuktaṁ ca śikṣec catvāri kukkuṭāt ||

(Korán) kel, harcos, (mindenét) megosztja a társaival,
maga szerzi az ételét – e négyet tanulja a kakastól.

A kakas harcos, azaz kiáll az igazáért, szövetségeseivel pedig megoszt mindent. Az ākram gyök jelentései: odamegy, megszerez, legyőz, a bhukta pedig evést, ételt, de élvezetet is jelent így a svayam ākramya bhuktam értelmezhető így is: „önmagát legyőzve élvezett”, azaz boldogságát abból meríti, hogy úrrá lesz önmagán.

gūḍha-maithuna-dhīratvaṁ kāle kāle ca saṁgraham |
apramattam aviśvāsaṁ pañca śikṣec ca vāyasāt ||

Titokban párosodik, állhatatos, minden időben gyűjtöget,
figyelmes és gyanakvó – ezt az ötöt tanulja a varjútól.