ekaḥ prajāyate jantur eka eva pralīyate |
eko’nubhuṅkte sukṛtam eka eva ca duśkṛtam || 2.240.||
A teremtmény egymaga születik,
s bizony egymaga is hal meg.
Egymaga élvezi jótettei (gyümölcsét),
s bizony egymaga a rosszat is.
mṛtaṁ śarīram utsṛjya kāṣṭha-loṣṭa-samaṁ kṣitau |
vimukhā bāndhavā yānti dharmas tam anugacchati || 2.241.||
A halott testet a földön hagyva – akár egy fadarabot, vagy göröngyöt –
elfordított arccal távoznak a rokonok. (Egyedül) a dharma követi őt.
(Manu-szanhitá)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése