a halál után csupán tetteink kísérnek el

ekaḥ prajāyate jantur eka eva pralīyate |
eko’nubhuṅkte sukṛtam eka eva ca duśkṛtam || 2.240.||

A teremtmény egymaga születik,
s bizony egymaga is hal meg.
Egymaga élvezi jótettei (gyümölcsét),
s bizony egymaga a rosszat is.

mṛtaṁ śarīram utsṛjya kāṣṭha-loṣṭa-samaṁ kṣitau |
vimukhā bāndhavā yānti dharmas tam anugacchati || 2.241.||

A halott testet a földön hagyva – akár egy fadarabot, vagy göröngyöt –
elfordított arccal távoznak a rokonok. (Egyedül) a dharma követi őt.

(Manu-szanhitá)

forma és/vagy tartalom?

vāṅ-mādhuryāt sarva-loka-priyatvaṁ
vāk-pāruṣyāt sarvalokopakāri |
kiṁ vā loke kokilenopanītaṁ
ko vā loke rāsabhenāparādhaḥ ||

(Az egyiket) szavai édessége miatt mindenki kedveli,
(míg a másik) nyers beszéde miatt mindenki ellensége.
Ám vajon mit adott a világnak a kakukkmadár?
s ugyan mi a bűne szamárnak?

a legfőbb

santoṣaḥ paramo lābhaḥ
satsaṅgaḥ paramā gatiḥ |
vicāraḥ paramaṁ jñānaṁ
kṣame paramaṁ sukham ||

Az elégedettség a legfőbb nyereség,
a szent társulás a legfőbb módszer,
a megfontolás a legfőbb tudás,
és a megbocsájtásban (rejlik) a legfőbb öröm.

Az elégedettség annak a tudata, hogy az ember a helyén van a világban, s az ebből fakadó béke és derű.
A gati szó gyöke a gam – megy, jár ige, a gati a cselekvést megnevező fogalom: menés, járás, mozgás, haladás. Átvitt értelemben módszer, haladás, folyamat, valaminek az elérése, segítség, oltalom. A sat-saṅga (szent társulás) elsődleges értelemben egy szent ember közelségét jelenti, másodlagos értelemben a nemes minőségű társulást, amiben a résztvevők egymás iránti figyelme a szentség kulcsa.