kiṁ dhyeyam īśasya padaṁ na śokāḥ |
kiṁ kāmyam avyāja-sukhaṁ na bhogāḥ
kiṁ jalpanīyaṁ harināma nānyat ||
Ki marad barátod végül? a jótetteid, nem az emberek.
Min meditálj? Az úr lábain, ne a bajokon.
Mire vágyj? az egyszerű örömre, ne az élvezetekre.
S mit zengj? Hari neveit, semmi mást!
Az emberek (loka) szó a lok – néz, lát igei gyökből származik. A loka jelenthet világot is: körülnézünk, és amit magunk körül látunk, világ, emberek, vagy ami profán. A versben a szó többes számban áll, ez teszi egyértelművé, hogy nem a világokról van szó, hanem a környezetünkről, a körülöttünk élő emberekről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése