nirviṣeṇāpi sarpeṇa
kartavyā mahatī phaṇā |
viṣaṁ bhavatu vā mābhūt
phaṇāṭopo bhayaṅkaraḥ ||
Még a méreg nélküli kígyó is
terjessze ki nagyra a csuklyáját.
Van mérge vagy nincs,
a csuklya kiterjesztése félelemkeltő.
Nárada muninak volt egy kígyó tanítványa. Bhakta volt, így igen jámbor, az emberek azonban visszaéltek a jóságával, és kövekkel meg botokkal támadtak rá. A kígyó nem mart meg senkit sem, guruja utasítására emlékezve. Ám mikor legközelebb találkozott vele, így panaszkodott neki: Gurudév, felhagytam azzal a rossz szokásommal, hogy megmarjam az ártatlan élőlényeket, de most ők dobálnak engem. Nárada így felelt: Ne marj meg senkit, de el ne felejtsd a csuklyádat kiterjeszteni, mintha marni akarnál! Támadóid mind elmenekülnek majd.
(A történetet Bhaktivédánta Szvámí Prabhupád meséli el a Bhágavata-purána 4.11.31. verséhez fűzött kommentárjában, a vers forrása Panycsatantra 225.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése